164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet

a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 17. és 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

A rendelet alkalmazási köre

1. § (1) E rendelet a veszettség megelőzésének és leküzdésének részletes szabályait állapítja meg.

(2) E rendelet előírásait kell alkalmazni

a) az ebek kötelező veszettség elleni védőoltása,

b) a rókák veszettség elleni orális immunizálása,

c) az egyéb állatok veszettségének megelőzése,

d) az embert támadott, illetve mart állatokkal kapcsolatos eljárás, továbbá

e) a veszettség leküzdése során.

(3) A veszettség külön jogszabály szerinti bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség. A betegség bejelentésének általános szabályait külön jogszabály tartalmazza.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) veszett az az állat, amelynek laboratóriumi vizsgálata során a veszettséget kétséget kizáró módon megállapították;

b) veszettségre gyanús az az állat,

ba) amelyen a betegség tünetei mutatkoznak, vagy

bb) amely tünetmentes, de veszettségre gyanús állat marta meg, továbbá

bc) minden természetellenesen viselkedő, illetve emberre támadó vadon élő emlősállat;

c) veszettség fertőzöttségére gyanús az az állat, amely veszett vagy veszettségre gyanús állattal érintkezett, vagy érintkezhetett kilencven napon belül;

d) veszettség szempontjából aggályosnak kell tekinteni azt az a)-c) pontokban leírttól eltérő emlősállatot, amely embert támadott, vagy mart meg, illetve azt az ebet, amelyik nem részesült a 4. § (1) bekezdés aa)-ac) pontjaiban életkorának megfelelően leírtak szerinti (a továbbiakban: érvényes), veszettség elleni védőoltásban;

e) állategészségügyi hatóság a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) megyei igazgató főállatorvosa, kerületi főállatorvosa, hatósági állatorvosa, továbbá az állami feladat elvégzésére feljogosított magánállatorvos;

f) oltási könyv az állat veszettség elleni immunizálásának igazolására szolgáló, egyedi sorszámmal ellátott, a melléklet szerinti adattartalmú okirat;

g) vadon élő emlős állatnak kell tekinteni a nem háziasított emlős fajok azon egyedeit is, melyek a lakókörnyezetben, de nem fogságban élnek.

A nem vadon élő állatok veszettség elleni védőoltása

3. § (1) Az eb tartója köteles az állata állat-egészségügyi felügyeletét ellátó magánállatorvosnak bejelenteni, ha az állata

a) a három hónapos kort elérte,

b) elhullott vagy elkóborolt, vagy

c) új tulajdonoshoz került.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja esetében a változást az új tartási helyen az állata állat-egészségügyi felügyeletét ellátó magánállatorvos felé az új tulajdonosnak is be kell jelentenie. A bejelentésnek tartalmaznia kell a veszettség elleni legutóbbi immunizálás helyszínét, időpontját, és az immunizálási végző állatorvos kamarai bélyegzőjének számát és nevét is. A bejelentés történhet az oltási könyv bemutatásával is.

(3) A magánállatorvos az állattartó (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének teljesítését írásban igazolni köteles az állattartó kérésére.

4. § (1) Az állattartó köteles:

a) minden három hónaposnál idősebb ebet - a tudományos-kutatási és laboratóriumi vizsgálati célból zártan tartott állatok kivételével - veszettség ellen saját költségén az állat állat-egészségügyi felügyeletét ellátó magánállatorvossal beoltatni az alábbiak szerint:

aa) a három hónapos kort elérteket 30 napon belül,

ab) az első oltást követően 6 hónapon belül,

ac) ezt követően évenként;

b) az oltási könyvet megőrizni, azt az immunizálás megtörténtét ellenőrző állat-egészségügyi hatóság felszólítására bemutatni, illetve tulajdonátruházás esetén az új tulajdonosnak átadni, továbbá biztosítani, hogy az oltási könyvet a közterületen az ebre felügyelő személy magánál tartsa az oltás érvényességének bizonyítása céljából;

c) az oltási könyv megrongálódása, elvesztése esetén az oltást végző állatorvostól nyolc napon belül az oltási könyv pótlását kérni;

d) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 18. § (1) bekezdés g) pontjában leírtak szerint az oltás során közreműködni.

(2) Az ebek veszettség elleni védőoltásának hatósági felügyeletét az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat, a védőoltás beadása szakmai és etikai feltételeit a Magyar Állatorvosi Kamara (a továbbiakban: Kamara) határozza meg.

(3) A veszettség elleni védőoltást valamennyi magánállatorvos elvégezheti.

(4) A (3) bekezdésben leírt tevékenységet az e rendelet előírásainak megszegése miatt kiszabott szankcióként az Éltv. 57. § a) pontja szerint a kerületi főállatorvos korlátozhatja. A kerületi főállatorvos az oltási jogkör korlátozásáról, illetve a korlátozás feloldásáról hozott határozatát megküldi a Kamara illetékes területi szervezetének és a magánállatorvos székhelye szerint illetékes jegyzőnek is.

(5) Az oltást végző magánállatorvos köteles:

a) az oltás beadását a helyszínen az oltási könyvben igazolni (az oltás időpontja, a felhasznált oltóanyag neve, gyártási száma, az oltást végző állatorvos aláírása, kamarai bélyegzőjének lenyomata);

b) a következő adatokról nyilvántartást vezetni, és azokat 5 évig megőrizni:

ba) az állattartó neve, lakhelye, az állat tartási helye,

bb) a beoltott eb azonosítása: fajtája, ivara, színe, jegyei, születési időpontja (év, hó), - amennyiben van - egyedi azonosítója (tetoválás, chip), oltási könyvének egyedi sorszáma,

bc) a veszettség elleni védőoltás időpontja,

bd) a felhasznált oltóanyag neve, gyártási száma;

c) az év során elvégzett immunizálások ba)-bc) pontokban felsorolt adatait az oltást végző állatorvos székhelye szerint illetékes kerületi főállatorvosnak az azt követő év január 30-ig megküldeni;

d) nyilvántartásából egy adott állat immunizálásának b) pontban felsorolt adatait haladéktalanul az állat-egészségügyi hatóság rendelkezésére bocsátani, annak felhívására;

e) az általa beoltott, embert mart állat oltottságáról a megmart embert kezelő orvost - annak kérésére - tájékoztatni;

f) az adott hónapban oltott ebek számát bejelenteni az oltást követő hónap ötödik napjáig, és valamennyi általa veszettség ellen beoltott eb után a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat befizetni az MgSzH által kibocsátott számla alapján, annak esedékességéig;

g) az MgSzH által kibocsátott, az adott évre érvényes biztonsági jellel ellátott öntapadós címkével az oltási könyvben érvényesíteni az általa végzett oltásra vonatkozó bejegyzését;

h) az állattartó kérelmére új oltási könyvet kiállítani az általa oltott ebről, egyidejűleg azt új, a g) pontban leírt címkével érvényesíteni.

(6) A kerületi főállatorvos

a) ellenőrzi az oltást végző állatorvost (a jelentési és nyilvántartási kötelezettségek betartását, a vakcina-rendelés, -beszerzés, illetve -felhasználás és ezek nyilvántartásának szabályszerűségét);

b) nyilvántartja az embert mart és a megfigyelés alá helyezett, egyedileg azonosított, továbbá az 5. § (2) bekezdésében leírt állatokat;

c) szervezett oltás esetén engedélyezi az ebek összevezetését, meghatározza annak helyét, idejét, és az összevezetés feltételeit a Kamara javaslatára alapján;

d) évenként összesíti az illetékességi területén beoltott ebek számát az (5) bekezdés c) pontjában leírt jelentések alapján;

e) illetékességi területén ellenőrzi az e jogszabályban foglaltak végrehajtását, továbbá jogsértés esetén az Éltv. 56. §-a szerint jogkövetkezményeket alkalmazhat.

5. § (1) Azokon a területeken, ahol a veszettséget megállapították, a kerületi főállatorvos a házimacskák veszettség elleni rendszeres, megelőző védőoltását is elrendelheti. Ebben az esetben az immunizálást az eboltásra vonatkozó szabályok szerint kell elvégezni. Az e bekezdés szerint elrendelt intézkedést hirdetmény útján közzé kell tenni a Éltv. 42. § (3) bekezdése szerint.

(2) Egyéb állatok veszettség elleni megelőző védőoltását az állattartó kérésére és költségére a magánállatorvos elvégezheti. A veszettség ellen immunizált élelmiszer-előállítás céljából tartott gazdasági haszonállatokról a 4. § (5) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartást kell vezetni, és a nyilvántartás adatait az oltást követő hónap ötödik napjáig a kerületi főállatorvosnak bejelenteni.

(3) A befogott vagy vásárolt rókákat, továbbá a vadon élő és befogott, más fajú húsevő emlős állatokat a származási hely szerint azonosíthatóan, egyedenként vagy kis csoportokban kell elhelyezni. Az állatokat az ebekre vonatkozó szabályok szerint, a tulajdonos költségére veszettség ellen be kell oltani.

(4) Ha a fogságban tartott, a (3) bekezdésben leírt állattól a telepen az ebektől eltérő fajú egyéb húsevő állatok is fertőződhetnek, azokat is évente egy alkalommal veszettség ellen be kell oltani.

(5) Aki ebek, illetve egyéb kóborló húsevő emlős állatok befogásával, illetve tartásával foglalkozik, vagy akit jogszabály kötelez erre, minden rendelkezésére álló eszközzel köteles megkísérelni a tulajdonos értesítését az állat befogásáról a befogást követő tizenöt napon belül.

(6) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 48/A. § (3) bekezdése szerint befogott, embert nem mart, húsevő emlősállat csak egy évnél nem régebbi, igazolt veszettségoltás után adható ki. A korábbi tartójának vissza nem adott húsevő emlősállat a tizenöt nap után értékesíthető, vagy véglegesen elhelyezhető.

6. § (1) Veszettség elleni immunizálásra csak a külön jogszabály szerint Magyarországon forgalomba hozható vakcina használható.

(2) Veszettség elleni komponenst is tartalmazó polivalens vakcina csak veszettség ellen monovalens vakcinával kétszer oltott ebeknél alkalmazható.

(3) Ebek, macskák, gazdasági haszonállatok és fogságban tartott egyéb állatok kizárólag egyedileg, a vakcina használati utasításának megfelelően, izomba (i.m.) vagy bőr alá (s.c.) fecskendezhető vakcinával immunizálhatók.

(4) A vadon élő, illetve - ha a (3) bekezdésben leírt vakcinázás nem valósítható meg - a kerületi főállatorvos egyedi engedélyével a bemutatási céllal fogságban tartott húsevő emlősállatok immunizálása szájon át alkalmazható vakcinával is elvégezhető.

(5) Az e rendelet szerint kötelező, vagy az állat-egészségügyi hatóság által elrendelt veszettség elleni oltás alól elvont állatokat a hatósági állatorvos határozata alapján be kell oltani, és az állat tulajdonosával szemben a külön jogszabályban foglaltak szerint bírságot kell kiszabni.

7. § (1) A 6. § (3) bekezdésében leírt immunizálás elvégezhető:

a) engedélyezett állat-egészségügyi szolgáltató létesítményben,

b) az állattartó kérésére az állat tartási helyén,

c) a Kamara javaslata alapján, összevezetve, a kerületi főállatorvos engedélyével, az általa meghatározott összevezetési szabályok szerint.

(2) Az állat-egészségügyi szolgáltató létesítményben kampányszerűen végzett immunizálás nem minősül összevezetett oltásnak.

(3) Oltás céljából történő eb-összevezetésre a kerületi főállatorvos a járványhelyzet figyelembevételével csak abban az esetben adhat engedélyt, ha az adott településen vagy településrészen nincs engedélyezett állat-egészségügyi szolgáltató létesítmény, továbbá ha a településszerkezet és az immunizálandó ebek száma nem teszi lehetővé az állatok tartási helyén történő oltás elvégzését.

(4) Az ebek oltási céllal történő összevezetésére vonatkozó engedély

a) az oltandó ebek számára tekintettel,

b) az összevezetett ebek, az immunizálást végző magánállatorvos, a közreműködők egészségének és testi épségének biztosítását szem előtt tartva,

c) az állat-egészségügyi és közegészségügyi szempontok figyelembevételével,

d) állatjólléti feltételek előírásávaladható.

(5) Az ebek oltásra történő összevezetésére vonatkozó engedély a magánállatorvosnak az állatok tartási helye szerint illetékes kerületi főállatorvoshoz benyújtott kérelmére adható. A kérelemnek tartalmaznia kell az összevezetés szükségességének részletes indoklását, az oltó állatorvos nevét, az oltás tervezett helyét, időpontját, valamint a várhatóan összevezetésre kerülő állatok számát. A kérelemhez csatolni kell a Kamara (1) bekezdés c) pontja szerinti javaslatát.

(6) A kiadott határozatot a kerületi főállatorvos az összevezetés kérelmezett helye szerint illetékes település jegyzőjének és a Kamara javaslatot tevő szervezetének is köteles megküldeni.